A látás manipulálása
Navigálás és manipulálás a látás segítségével A látás egyik legfontosabb alkalmazása az, hogy információt szolgáltat az objektumok manipulálásához — hogy felszedhessük, megfoghassuk, elforgathassuk stb.
A látásélesség manipulálása A látásélesség manipulálása Rövidlátó kontaktlencsék maximális dioptriája Leonardo késő Bár a perspektívát a látás manipulálása görögök is ismerték, furcsamód a felfogásuk a szemnek a látás manipulálása látásban betöltött szerepéről zavaros volt. Arisztotelész azt gondolta, hogy a szem — a mai lézeres távolságmérők a látás manipulálása vitaminok a látásnév megerősítésére fénysugarakat bocsát ki.
Az a képesség, hogy a látást ezen célokra használják, a legprimitívebb állati látórendszerekben is jelen van. Sok esetben a látórendszer minimális abban az értelemben, hogy a rendelkezésre álló látómezőből csak annyi információt nyer ki, ami az állat viselkedésének a tájékoztatására szükséges.
Igen valószínű, hogy a modern látórendszerek a korai, primitív organizmusokból fejlődtek ki, amelyek egy fényérzékeny foltot használtak az egyik végükön, és így tudták magukat a fény felé vagy azzal ellentétes irányba orientálni.
Csak a méret és a mozgás alapján állapítja meg, hogy mi élelem. A vízszintes fehér csíkok jelzik azokat a keresési ablakokat, amiken belül a vezérlő az útvonali jeleket keresi.
A gyenge képminőség nem szokatlan az alacsony felbontású fekete-fehér videók esetében.
Tekintsünk egy speciális robotfajtát: egy automata járművezetőt egy autópályán lásd Először elemezzük a feladatot; azután meghatározzuk a látási algoritmust, amely a feladatok helyes végrehajtásához szükséges.
A vezető előtt álló feladatok között találjuk az alábbiakat: Oldalsó irányítás — biztosítani, hogy a kocsi biztonságosan a közlekedési sávon belül maradjon, vagy szükség esetén zökkenőmentesen váltson sávot. Hosszanti irányítás — biztosítani, hogy a kocsi előtt biztonságos távolság legyen.
Akadályelhárítás — a szomszédos közlekedési sávokban haladó kocsik figyelése és felkészülés az elkerülő manőverezésre, ha azok valamelyike sávot szeretne váltani.
A vezető feladata, hogy generálja ezen feladatok legjobb teljesítéséhez alkalmas kormányzási, gyorsítási vagy fékezési cselekvéseket. Az oldalsó irányításhoz szükséges a gépkocsi pozíciójának és irányítottságának a sávhoz képesti reprezentálása.
Ezt követően ezekre az élekre sima görbéket illeszthetünk.
Ezen görbék paraméterei látássérült mentális fejlődés jellemzői hordoznak a gépkocsi oldalsó elhelyezkedésére nézve, a látás manipulálása autó haladási irányára a sávon belül és a sáv íveltségére. Ez az információ — a gépkocsi dinamikájával együtt — képezi mindazt, amire a kormányzást irányító rendszernek szüksége van.
Jegyezzük meg azt is, hogy mivel képkockáról képkockára a sáv képi vetületének pozíciója csupán csekély mértékben változik, tudjuk, hogy a képen a sávhatárjelző vonalakat hol keressük — csak azokon a területeken kell keresnünk, amelyek párhuzamos fehér vonalakkal vannak megjelölve.
The Kardashians can save our soul's.
A hosszanti irányításhoz az előttünk haladó gépkocsik távolságára van szükség. Erre a kétkamerás sztereolátás vagy optikai folyam segítségével tehetünk szert. Mindkét megközelítést lényegesen egyszerűsíthetjük, ha kihasználjuk a sík felületen történő haladásból adódó kényszereket.
Ilyen technikák felhasználásával a vizuálisan irányított autók nagy sebességgel hosszú ideig tudnak közlekedni. Fontos A gépkocsi-vezetési példa egy szempontot igencsak világossá tesz: egy konkrét feladat a látás manipulálása a képen elvben található összes információ kinyerése nem szükséges.
Összefoglalás Bár az ember számára az érzékelés könnyed cselekvésnek tűnik, igen nagy mennyiségű komplex számítást igényel. A látás célja információ kiemelése olyan feladatokhoz, mint a manipulálás, a navigálás és az objektumfelismerés. A képalkotás image formation folyamata, a geometriai és fizikai aspektusokat tekintve, jól feltárt terület.
Nem szükséges a gépkocsik pontos alakjának a meghatározása, az úttal szomszédos füves területekre vonatkozó az-alak-a-textúrából probléma megoldása stb. A feladat információszükséglete csak egy bizonyos típusú információra vonatkozik, és lényeges számítási sebességet és robusztusságot lehet biztosítani, ha csak erre az információra összpontosítunk, és a problémából adódó kényszereket teljes egészében kihasználjuk.
Az előbbi részekben bemutatott általános megközelítések célja az volt, hogy egy általános alapelméletet adhassunk, amit majd a konkrét feladat szükségleteihez lehet specializálni.
