Óvodák a látásért,

Internetes olvasnivaló
A látássérülés fogalma, fajtái A látássérülés fogalma, fajtái A gyógypedagógiai értelemben vett látássérülés pedagógiai szempontok mentén kialakított kategória. A látáscsökkenés személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai határozzák meg. A gyakorlati élethez, az ismeretszerzéshez, tájékozódáshoz és a neveléshez-oktatáshoz szükséges képességek fejlődésének lehetőségei mentén fogalmazódott meg.
Azt veszi alapul, hogy milyen mértékű az a látásromlás, ami miatt óvodák a látásért gyermek már különleges pedagógiai segítséget igényel, valamint még mekkora látás teszi lehetővé a látáson alapuló fejlődést, ismeretszerzést. Megállapításához ugyanakkor mérhető orvosi kritériumok igénybevétele szükséges.
Szemészeti vizsgálatra épül, és a látás több tényezőjét veszi figyelembe, elsődlegesen a látásélességet, kontrasztérzékenységet és a látóteret. A mérés minden esetben kétszemes látás figyelembe vételével történik, és a jobbik szemen mért látást veszi alapul. Aki az egyik szemével jól lát, nem igényel segítségnyújtást, nem tartozik a látássérült kategóriába. Igaz ez akkor is, ha az egyik szem vak, de a másik szemmel nincs probléma. A mérés a pedagógiai helyzethez igazodva segédeszközben, vagyis szemüvegben történik.
A szemüvegben jól látó gyermek nem igényel speciális segítséget a mindennapi életben, a tanulási folyamatban. A meghatározás figyelembe veszi a halmozott szembetegséget és a romló tendenciájú diagnózist.
A látásélesség mérőszáma a vízus Vami a retina a szem belső felszínét borító ideghártya felbontóképességén alapul. A tökéletes látás értéke V: 1, látássérülés V:0,33 vagy annál kisebb érték esetén áll fenn. Ebben az esetben beszélünk csőlátásról, amikor az érintett élesen lát, de egy rendkívül kis lyukon, vagyis a térlátása súlyos mértékben sérült. A látássérülés kialakulása időpontja tekintetében lehet veleszületett vagy szerzett.
A nagybevásárlás
Okaira nézve lehet genetikai eredetű, származhat veleszületett fejlődési rendellenességből, a magzati életben bekövetkezett különböző eredetű sérülésekből, a szülés kapcsán vagy csecsemőkorban fellépő behatások következményeként.
Későbbi életkorban szerzett szembetegségek és balesetek eredményeként is kialakulhat. Pedagógiai értelemben látássérült az a gyermek, akinek látásvesztése olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes a vizuális tapasztalatszerzésre és így az optimális fejlődésre.
A gyengénlátók nevelése-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevétele mellett a vizuális megismerésre épül. Síkírás-olvasás elsajátítására képesek. A különböző típusú szembetegségek különböző módon befolyásolják a szem működőképességét, ezért a gyengénlátók látásteljesítménye nagyon eltérő lehet. Ezen belül megkülönböztetünk ujjolvasókat, akik egy-két méteren belül a felmutatott kéz ujjait meg tudják számlálni, nagytárgylátókat, akik nagy tárgyakat észlelnek homályosan.
Valamint fényérzékelőket, akik a fényt érzékelik csupán, észlelik, hogy nappal vagy éjjel van, és hogy ég-e a villany a helyiségben. Az aliglátók a mindennapi életben hasznosítható vizuális információ-felvételre nagyon korlátozottan képesek, síkírást kommunikációra alkalmas mértékben elsajátítani nem tudnak, információszerzésük alapvetően hogyan kell edzeni az éles látást hallásra és a tapintásra épül.
Meglévő látásuk azonban nagyban segíti téri tájékozódásukat, közlekedésüket. Vakok, V: 0, fényt sem érzékelnek A vakok fényt sem érzékelnek, ami nagymértékben korlátozza az ismeretszerzést, a képzetek és fogalmak tartalma eltér a látókétól. Információszerzésük az egyéb érzékszervekre támaszkodik, elsődlegesen a hallásra és a tapintásra. A Budapesten lévő Szakértői Bizottság régi nevén országos hatáskörrel rendelkezik. Feladata komplex vizsgálatot követően szemészeti vizsgálatra építve a látássérülés és egyben a fejlesztésre való jogosultság megállapítása SNIa gyermek számára a nevelésoktatást végző intézmény kijelölése óvodák a látásért a gyermekek törvényi előírás szerinti kontrollvizsgálata.
Amennyiben egy gyermekről megállapításra kerül, hogy látássérült, a későbbiekben felmerülő esetleges egyéb sérülések diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, autizmus diagnosztizálása is a Látásvizsgáló feladata.
Ezek az intézmények ellátják a Budapesten integráltan tanuló gyermekek speciális fejlesztését, továbbá országos szinten segítik a látássérült gyermekek integrációját, különös tekintettel arra, hogy az ország több megyéjében szakember hiányában nem megoldott a gyermekek helyi ellátása.
Perifériás látás
Eszközkölcsönzőt működtetnek, speciális továbbképzéseket szerveznek szakemberek számára, táborokkal segítik az érintett szülőket, gyermekeket.
Az országos és a helyi ellátás szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak.
A látássérülés felismerése A látássérülés megállapítása ugyan a Látásvizsgáló feladata, a gyanús jelekre való felfigyelésben nagy szerepet játszhatnak a gyermekek nevelését, oktatását végző szakemberek. A mindennapi életben többször nyílik lehetőségük az alaposabb megfigyelésre, változások észlelésére. A veleszületett vakság felismerése kevésbé okoz nehézséget, legtöbb esetben a szülő már csecsemőkorban észreveszi és orvoshoz fordul. A gyengénlátás azonban nem ennyire egyértelmű, sokszor óvodáskorban jelentkeznek az első gyanús jelek, amikor az egyre pontosabb megfigyelést kívánó játékok, képeskönyvek megjelennek a gyermek életében.
A felismeréshez szeretnék segítséget nyújtani a következő szempontsorral, melyből fennállása esetén gyanakodni lehet óvodák a látásért gyengénlátásra. Külső jelek: hályog, kis- ill. Szemkontaktus felvétele bizonytalan Feltűnő, színes óvodák a látásért iránti közömbösség Képek, képeskönyvek iránti érdektelenség Közel hajol a tárgyakhoz, könyvekhez Nem néz a mutatott irányba, ill.
Az optikai lencsék elsősorban a szem törési rendellenességeit tudják korrigálni. A gyengénlátás okai között azonban sokkal nagyobb számban fordul elő olyan szemészeti elváltozás, aminek hátterében a szemfenéken elhelyezkedő ideghártya, vagy maga a látóideg betegsége áll.
Ezeket szemüveggel nem lehet korrigálni. Ilyen esetekben a gyermek szemén sokszor nincs jele a betegségnek, szemüveget nem visel, ennek ellenére nagyon rosszul lát.
Máskor viszonylag vastag lencsét visel valaki, de az olyan mértékben tudja korrigálni a fennálló törési problémáját, hogy nagyon jó látást érnek el vele. Amennyiben felmerül a gyengénlátás gyanúja, akár a szülő, akár az óvónő, a szülő beleegyezésével kezdeményezheti a gyermek vizsgálatát a Látásvizsgálónál.
A további kontrollvizsgálatok indítása a gyermek nevelés-oktatását végző óvodák a látásért feladata. A gyengénlátók sérülésének jellemzői, a megsegítés módja Gyengénlátás esetén elsődlegesen magán a látási funkciókon és az azzal szoros összefüggésben fejlődő mozgáson figyelhetők meg a sérülés jelei. A látás olyan alapfunkciói sérülnek, melyek a látók számára természetesek, sokszor nem is tudatosulnak, azonban az összetett észlelési funkciók alapját képezik.
Egy tárgynak be tudjuk határolni a helyét, vagyis lokalizálni, tekintetünket rögzíteni tudjuk rajta, vagyis fixálni, egyik tárgyról a másikra át tudjuk vinni a tekintetünket, vagyis tekintetet váltani. Továbbá meg tudunk óvodák a látásért vagy akár nagyobb térben keresni egy tárgyat, azaz szisztematikusan végig tudjuk pásztázni a teret a szemünkkel.
Ezek a funkciók, amelyek csecsemőkorban alakulnak ki, a sérült látás miatt nem tudnak megfelelően kifejlődni látássérülteknél, kialakításukhoz speciális fejlesztés szükséges. Ezekre az alapfunkciókra épülnek az összetett vizuális észlelési funkciók, melyek a későbbi iskolai tanulás alapját is képezik.
Ide tartozik egy kép felismerése, az azon látottak megfigyelése, részletek megkülönböztetése, következményesen pedig az erre épülő értelmezése és következtetések levonása. Pontos megfigyelés szükséges a vizuális differenciáláshoz is, óvodák a látásért, hogy észrevegyünk azonosságot formaállandóságkülönbséget, összetartozást globalitás6 7 hiányt. A rész-egész felismerés analízis-szintézisgondoljunk a puzzle típusú játékokra, óvodák a látásért nehézséget okoz a gyengénlátók számára. Az alak-háttér felismerés, a kifejezetten ilyen célból készült feladatokon túl nagyon sokszor megjelenik mindennapjainkban.
Gondoljunk a könyvekben, tankönyvekben, plakátokon és számos helyen megjelenő egymást fedő, egymásra csúszó képekre. Ezek felismerése is rendkívül nehéz egy gyengénlátó gyermek számára. Képekben elmesélt történet, ahol a részletek megfigyelésével lehetséges a sorba rendezés, értelmezés, szintén komoly kihívások elé állítja a gyengénlátókat.
A sérült pásztázási funkció következményeképpen a kisebb és nagyobb térben való eligazodásnál rendkívül bizonytalanok. Szimultán módon nem látják át a teret, kis részletek pontos megfigyelésével, végigpásztázásával tudják összerakni. Igaz ez egy helyiségben való eligazodásra, de egy könyv oldalára vagy egy feladatlapra is.
Látássérült gyermek az óvodában
Diagnózisától függetlenül a gyengénlátó gyermek sem közelre, sem távolra nem lát élesen, a legtöbb esetben fennálló szemfenéki elváltozások a látás szinte valamennyi összetevőjére kihatnak. A homályos látáson úgy próbál segíteni a gyermek, ahogy mi is ösztönösen tesszük, ha nem látunk jól valamit: közelebb megyünk.
Az ő esetében óvodák a látásért olyan mértékű, hogy a papírhoz egyre közelebb hajol, sokszor annyira, hogy az orrával súrolja.
Fontos tudnunk, hogy az ő esetükben ez nem rontja a szemet, sőt, ő akkor erőlteti a szemét, ha nem engedjük közel hajolni, óvodák a látásért ezzel nem a számára ideális fókusztávolságból néz. A látási funkciókat külső környezeti tényezők is nehezíthetik. A legtöbb szembetegség esetén a megfelelő általános megvilágítás elengedhetetlen, a helyiségekben, folyosókon rossz fényviszonyok mellett sokszor semmit nem lát egy gyengénlátó.
A természetes fény a legmegfelelőbb számára, de megfelelő erősségű mennyezeti fényforrások is elengedhetetlenek. További helyi megvilágítás asztali lámpa nagyon sokat javít a látásán. Mindez mérhetően kihat a teljesítményére. Kerülni kell azonban a szembe tűző napot, a felületek becsillogását, mert az akár el is vakíthatja. A környezetbe beolvadó tárgyak észrevételének nehezítettsége a kontrasztérzékenység sérülésével függ össze. A zsúfolt csoportszobában nehezebb a kiigazodás, több a veszélyforrás.
Speciális nagyító segíti a gyermekeket a Magvető utcai óvodában wardeuburg szemészet
Segítségnyújtásnál minden esetben biztosítsuk a megfelelő erősségű megvilágítást, kerülve a szembe tűző napot és a becsillanást. Gondoskodjuk helyi megvilágításról. A sérült kontrasztérzékenységet csak a környezet kontrasztosabbá tételével ellensúlyozhatjuk, akár az intézmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak, vagy a neveléshez használt segédeszközökről, játékokról, szemléltető eszközökről legyen szó.
A kontrasztosság önmagában színben nem meghatározható, mindig a tárgy és háttér viszonya adja. Ugyanakkor a fekete-fehér, kék-sárga legtöbb esetben megfelelő kontrasztot ad, és az erőteljes narancssárga, sárga szín jól ki tud emelkedni a háttérből. A foglalkozáson mindig az óvónő mellett, világos helyen üljön. A sérülés jellegéből adódó problémák a nevelési-oktatási helyzetben is jelentkeznek.
Miért van szükség a látótér tágítására?
A kopott, kis méretű játékokat nem minden esetben ismeri fel egyértelműen, óvodák a látásért neki kontrasztos, jól azonosítható játékokat. Az egyszerű, körvonallal határolt, színes, kevés, de jellegzetes információt hordozó képek a legkönnyebben felismerhetőek. Nehezebb felismerni a több információt hordozó, zsúfoltabb, kevésbé határozott vonalvezetésű, részletezettebb képeket.
A fekete-fehér sematikus ábrák és a fotók már a legnehezebb kategóriát képviselik.
Lehetőség szerint ezen szempontok mentén válasszunk képanyagot a szemléltetéshez.