Munka a tudomány szempontjából mi ez. Magyar Tudomány /1 - Ipari fejlődés és munka a tudásalapú társadalomban - MeRSZ

Mérőszámok[ szerkesztés ] Darabszám Természetes, hogy a teljesítmény becsülhető a publikációk darabszámával. Mivel a különböző jellegű művek munkaigénye és szerepe más és más, ezért ezt gyakran kategóriákba csoportosítva szokás megadni.

Ilyen kategóriák például könyvek, könyvfejezetek, lektorált cikkek idegen nyelvű szakfolyóiratokban, lektorált cikkek magyar nyelvű szakfolyóiratokban, nem lektorált cikkek, térképek, digitális adathordozón megjelent művek, ismeretterjesztő cikkek, internetes cikkek, stb.

A tudományos teljesítmény mérése

Idézettség Egy publikáció jelentőségét azzal is becsülhetjük, ha megszámoljuk a forrásmunkaként rá hivatkozó más publikációkat. Hasonlóképpen, egy kutató munkájának jelentőségét kifejezheti az, hogy műveire összesen hány, mások által írott hivatkozást citációt kap.

munka a tudomány szempontjából mi ez

Az önhivatkozásnak vagyis mikor a szerző egyik művében saját másik művére utal e szempontból általában nem tulajdonítanak jelentőséget. Ha egy cikk szerzői XY és ZZs, akkor XY szerző szempontjából függő hivatkozásnak szokás nevezni azt a hivatkozást, amikor közösen írott cikküket ZZs társszerző egy másik, XY-tól függetlenül publikált cikkben idézi ugyanez ZZs szempontjából önhivatkozás.

munka a tudomány szempontjából mi ez

A legtöbb helyen csak a független idézetek számát elemzik, ez esetben a hivatkozott mű szerzői és a hivatkozó mű szerzői között egyetlen azonos személy sincs. A hivatkozások száma csak a formálisan is publikált hivatkozó művek esetében értelmezhető. A nem publikált művekben, például kéziratokban, szakdolgozatokban fellelt hivatkozások száma e szempontból lényegtelen.

A világ rangosabb nemzetközi szakfolyóiratainak hivatkozási listáit feldolgozza például az ISI Web of Science, vagy a Scopus adatbank.

Nyílt elérésű, és emiatt egyre népszerűbb, de a teljesség szempontjából megkérdőjelezhető rendszert indított Google Scholar néven az ismert informatikai óriásvállalat. Ezeket használva a különböző kutatók idézettsége az adott indexelő szolgáltatás körén belül vizsgálható.

munka a tudomány szempontjából mi ez

Az újabban előfeltétellé váló idézettségi adatok nyilvántartása érdekében sok kutató saját listát is vezet, ami általában a fentiektől eltérő eredményt ad. Impaktfaktor hatástényező A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató.

Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek — a cikkek számával arányosított — átlagos idézettsége a rákövetkező 3. Ezen alapszik, hogy a szerzők egyes cikkeire, illetve teljes munkásságára is szokás összesített kumulatív impaktfaktor értékeket számolni, noha ez ellenkezik a mérőszám bevezetésének eredeti céljával.

A folyóiratok impaktfaktora évről évre változik. Konkrét esetben a munka a tudomány szempontjából mi ez megjelenésének évére vonatkozó értékről — az egyszerűség kedvéért, ennek hiányában — a legutóbbi értékről beszélünk. Hirsch-féle h-index Definíció szerint "Egy kutató indexe h, ha legalább h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak.

A kutatói gyakorlatban es értéket viszonylag könnyű elérni, de az index további növelése innen már nehéz. A as h-index már nemzetközileg is figyelemre méltó teljesítmény.

  1. A tudományos teljesítmény mérése – Wikipédia
  2. Mit jelent a látásélesség 0 8
  3. Без сложной химии не может быть сложной жизни.
  4. Magyar Tudomány /1 - Ipari fejlődés és munka a tudásalapú társadalomban - MeRSZ
  5. Tudomány – Wikipédia
  6. Jó jövőkép új élet

A társszerzőség[ szerkesztés ] A legtöbb művet ma már nem egy ember írja, hanem szerzők kisebb-nagyobb csoportja. A szerzőség sorrendje gyakran kifejezi az egyéni hozzájárulás mértékét, de sokszor alkalmatlan erre.

A megismerés útjainak tekintették többek között a rációt, emóciót, intuíciót, meditációt és az imát is. Mai fogalomhasználatunkban a tudomány ennél jóval szűkebben értelmezett. Mint tevékenység csak azokat a megismerési formákat jelenti, amelyeket meghatározott módon tudományos módszer alapján végeznek. A tudományos módszertan mibenlétéről eltérő tudományfilozófiai iskolák, álláspontok léteznek.

Az első szerző helyzete rangosabb, mint a mondjuk a lista közepe. Az utolsó szerzőség gyakran "senior" helyzetre utal, ő a szakterület idősebb tekintélye, aki elindította és támogatta a fiatalabbakat a munka megvalósításában.

munka a tudomány szempontjából mi ez

Nincs általános szabály arra, hogy a publikációk rangját, értékét kifejezni hivatott mérőszámokat csökkentik-e pl. Gyakran minden társszerző teljesítményében a közös mű teljes értéke szerepel. Ellenérvek[ szerkesztés ] A mérőszámok jó esetben is csak a munka nemzetközi értékét becsülik.

De a tudományos munka egy jelentős hányada regionális jelentőségű ún. A különböző tudományterületeken az elérhető eredmények számszerű értéke igen különböző, a teljesítmények ezért nem hasonlíthatók össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be! Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve:

Például az orvostudományban, és általában a természettudományban letisztultabbak a szabályok, egy jelentős eredményt könnyebben lehet citációkkal jellemezni.

Míg a társadalomtudományokban — például tipikusan ilyen a jogtudomány — egy-egy eredmény csak abban az adott országban vált ki érdeklődést, ahol született.

Az orvostudományban tipikus az öt-hat társszerzős néhány oldalas cikk, a jogtudományban szinte mindig egyszerzős, általában 15 folyóiratoldalt kitevő tanulmány a jellemző, amelyet elmélyült, hosszas kutatás s bibliografizálás előz meg.

Vannak szakmaspecifikus teljesítmények, például egy növénynemesítő esetében az általa létrehozott, elfogadott és termesztésbe vont növény fajták száma. Vannak továbbá üzleti, államigazgatási vagy katonai okok miatt titkos, bizalmas, belső szakértői munkák, melyek jellegüknél fogva nem publikálhatók. Ezért ezek a teljesítmények nem hasonlíthatók a más területeken elért teljesítményekhez. Az eredmények publikálási kudarca olykor nem a kutatás silányságát, hanem a szerkesztők és opponensek munkájának hibáit tükrözik.

A tudományos eredmény társadalmi, illetve oktatási hatása, széles értelemben vett hatása ezzel a megközelítéssel figyelmen kívül marad.

Ennek az az eredménye, hogy nem ösztönöz átfogó és részletes elem­zésre épülő, annak eredményeit összegző monográfiák írására. A folyóirat így anyagi haszonra, a szerző pedig szimbolikus haszonra tesz szert, amit aztán később ösztöndíjak és állások formájában maga is elismertségre és pénzre válthat.

Ez a gyakorlat, a mellett, hogy általában is káros a tudományra, a tudományos tudás termelését is spekuláció tárgyává teszi. Az intézmények vezetői megmutathatják a politikai döntéshozóknak, hogy intézményük jól működik, és versenyképes terméket állít elő.

A tudományos munka nehézségei

A politikai döntéshozók végül meggyőzhetik a választókat arról, hogy a tudományra költött adó nem elpocsékolt munka a tudomány szempontjából mi ez. Bár egyetlen mérőszám használata félrevezető és kijátszható volna, de számos különböző mérőszám párhuzamos figyelembevétele már a valós teljesítményről ad egy hozzávetőleges becslést.

A regionális jellegű kutatások rendszerint gyakorlati jellegűek, a tudománymetria pártolói szerint ezeket a gazdasági élet szereplőinek kellene megfizetniük.

  • Az általa említett problémákhoz szeretnék néhány megjegyzéssel hozzájárulni.
  • Наверное, вы мне скоро поставите на задницу пару зеленых точек или же попросту терминируете.

Ezután művelőiket már nem fogja sérteni az, hogy a tudománymetriai mérőszámok főként az alapkutatást értékelik. A tudománymetria melletti további érv szerint a legtöbb mai kutató nem olyan gyökeresen új felfedezésen dolgozik, mint egykor Edward Jenner. Nem tisztázott, hogy ha a tudományban járatlan döntéshozók nem a fenti elvek alapján osztják szét köztük a rendelkezésre álló pénzt, álláshelyeket, és más erőforrásokat, akkor milyen más elvek alapján kellene ezt megtenniük.

Mérőszámok és a szerzők hosszútávú hatása[ szerkesztés ] Félreértés volna azt hinni, hogy a tudományos teljesítmény mérőszámai valamiféle intellektuális értéket vagy a társadalmi hasznosságot mérnek. Nem ez a céljuk. Egy-egy publikációról részben szakterülettől is függően az aktuális szakmai "divatok", illetve felkapott témák csendesedésével, általában nagyjából év múlva derül ki, hogy az adott tudományterületre milyen mértékben hatott. Egy konkrét szerző jelentőségét pedig legtöbbször a tudományos életművének egésze, ritkábban egy-két kiemelkedő, új gondolatokat tartalmazó publikációja alapján lehet megítélni.

Olvassa el is