Könyvlátás helyreállítása beütéssel.

könyvlátás helyreállítása beütéssel

Emberöltőnyl Idő alatt az egyén életkörülményei­ nek változásai önmagukban Is a kutatói érdeklődés jelentős formálóivá lép­ hetnek elő.

teszt a látás humorát

Minden szellemi alkotó, akit megtisztelő felkérés ér, hogy mun­ kásságáról közössége előtt adjon számot, szembe találja magát a kérdéssel: ml legyen az, amit eredményeiből — léte Igazolásaként — egyetlen kötetben felmutasson? E kötet szerzőjének választása azért esett az írás, a könyv és a közép­ kori értelmiség történetével foglalkozó tanulmányaira, mert úgy érzi, hogy kutatói egyénisége döntő módon e témakörön munkálódott ki.

Egyébként Is vallja, hogy a tudományos haladás egyik előfeltétele a folytonosság, nem­ zedékek munkájának egymásra építése. Esetében a kapcsolódást ez a téma­ kör jelentette.

Egykori professzorai több mint negyven esztendővel ezelőtt főként ezen a területen végzett magvetésükkel jegyezték el éppen Induló diákjukat végérvényesen a középkor kutatásának.

Legyen tehát e kötet min­ denekelőtt a tanítvány nekik szóló számadása arról, hogy miként sáfárkod­ hatott a tőlük kapott Indításokkal és a talentumokkal. E témák a szerző tudo­ mányos érdeklődésének forrásvldékére kalauzolják el az olvasót.

Oda, ahon­ nan nézve a pálya egésze Is — minden egyéb termésével együtt — átte­ kinthetőbbé válik, és törekvései már betájolhatók a tudománytörténeti előz­ mények közé. A szerző pályája Igen szerencsésen alakult: egész eddigi munkásságát az erdélyi régiség kutatásának szentelhette. Könyvlátás helyreállítása beütéssel belül hivatali kötelesség­ ként kellett állandóan foglalkoznia az erdélyi magyarság múltjának írott emlékanyagával. Kettős feladatát annál könnyebben elláthatta, mert Erdély középkorának és a magyar nemzetiség történetének feltárása nem egymást keresztező, hanem egymást kiegészítő és feltételező tevékenység.

Bates rendelkezik a látás javításának technikájával

Az erdélyi magyarság életével kapcsolatosan létrejött Intézmények és az általuk termelt írásos a rövidlátás megjelenése, könyvtárak, tudományos gyűjtemények anyaga elsőrendű for­ rása az egész hazai történetírásnak. Korszerű tudományos hasznosításukhoz azonban sajátos előismeretek szükségesek. Ezek viszont — nyelvi okokból és az érdeklődés spontán alakulására — egyelőre jórészt a nemzetiségtörté­ neti kutatásoktól és főként a nemzetiségi kutatóktól várhatók.

A nemzeti­ ségi múlt sajátos kérdéseinek vizsgálata tehát ezért Is Időszerű és hézagpótló feladata történettudományunknak. Művelésének, könyvlátás helyreállítása beütéssel virágzásának legalább ak­ kora mértékben látja hasznát országunk történetírása, mint az érdekelt nem­ zetiség közönsége.

Ebben a meggyőződésben kíván e kötet számadás és bizonyság lenni mind a történészcéh egésze, mind pedig nemzetiségi olvasóközönségünk színe előtt. Számadás és bizonyság ama kutatói felfogás eredményességéről, mely úgy véli, hogy a magyar és a szász nemzetiség történetének feltárása, historiográfiai hagyományainak értékesítése nemcsak az erdélyi országrész hajdanának alaposabb megismeréséhez nélkülözhetetlen, hanem bizonyos vo­ natkozásokban hasznos tanulságokkal szolgálhat történetírásunk egészének Is.

Ilyen általános szemléleti és módszertani tanulságokat kínáló, újszerű témák­ ként kerültek e kötetbe a középkori értelmiség kialakulásával, az erdélyi írásbeliség kezdeteivel, a levéltárvédelem könyvlátás helyreállítása beütéssel a könyvtárügy múltjával, a kö­ zépkori intézménytörténettel, a román—magyar—szász együttélés bolygatat- lan területeivel kapcsolatos tanulmányok. Bennük talán akad néhány hasz­ nálható szempont és módszertani megoldás a további kutatás számára, illetve olyan új információ, mely — országunk és a nagyvilág közötti eleven kap­ csolatok bizonyítékaként — értékes lehet a céhbeliek részére a hazai történet európai helyének megrajzolásához.

A román—magyar kapcsolatok kutatásá­ nak új útjaira, még kellően ki nem aknázott és a román nép története szem­ pontjából sem érdektelen, nagy lehetőségeire az első román nyelvű nyomta­ tott könyvről, a balázsfalvi nyomda kezdeteiről és a T. Ciparlu könyvtárá­ ról szóló dolgozat szeretné ráterelni a figyelmet. A szász—magyar érintke­ zések kérdéscsoportjával az erdélyi Corvina-hagyomány és a XVI. Mindezek az új kérdésfelvetések és eredmények annak köszönhetik meg­ születésüket, hogy a szerző lankadatlanul törekedett a történetkutatás orszá­ gos és nemzetiségi érdekei egyidejű szolgálatára.

Meggyőződése szerint ugyanis a múlt iránti érdeklődés a hazához kötő kapocs és előrelendítő erő; tehát megbecsülendő erény, természetes emberi magatartás és igény. Megfelelő ki­ elégítése nemzetiségi vonatkozásban szintén kötelessége a történelem művelői­ nek. Az is természetes dolog, hogy a nemzetiségek fial a történelemmel kap­ csolatos elvárásaik kielégítését elsősorban éppen a saját soraikból származó hivatásos szakemberektől igénylik.

Az országos és a nemzetiségi történetkutatás érdekei egyeztetését leg- hangsúlyozottabban a kötet levéltár- és könyvtártörténeti fejezetei óhajtják példázni.

messze rossz látás

Ezekből országunk látástól rossz szakembere megtudhatja, mikor, ho­ gyan, milyen céllal, milyen társadalmi erők és szellemi mozgalmak hatására, minő alkotóelemekből jöttek létre, és milyen elvek szerint rendszerezték, őriz­ ték azokat a levéltári és könyvtári gyűjteményeket, amelyek használatára munkája közben lépten-nyomon rászorul. Olyan tudnivalók ezek, amelyek e gyűjtemények mai és eljövendő őrlzői, kezelői, tudományos felhasználói szá­ mára egyaránt nélkülözhetetlenek.

Az érdeklődő nemzetiségi olvasó viszont ugyanezekből a dolgozatokból megismerheti, hogy elődei századok során mek­ kora örökséggel és hogyan járultak hozzá szülőföldje, a szocialista Románia mai kulturális gazdagságához.

A romániai marxista történetírás kezdettől fogva követelményként állí­ totta történészeink elé, hogy foglalkozzanak a román néppel Erdélyben együttélő nemzetiségek múltjával.

A nemzetiségi szakember, keresve munka­ körét a román történetkutatás műhelyében, úgy látta, hogy — a hazai tör­ ténelem területén — legtöbbet éppen hyperopia szemcseppek a vonatkozásokban tehet. Egye­ bek mellett azért, mert benne saját nemzetisége történetírásának tudomány- történeti hagyományai szintén ott munkálnak.

Például ezek a mediévisztikai tradíciók magyarázzák a magyar és a szász kutatók fokozott és eredményes részvételét a középkor távolabbi századai feltárására irányuló erőfeszíté­ sekben.

a rövidlátás javul, mint

E kötet tehát sáfárkodásról szóló jelképes számvetésnek készült. A romá­ niai történetkutatás egy nemzetiségi munkása eredményeiből kínál némi ízelí­ tőt.

  • Brandon Hackett's Blog
  • A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a közölt könyveket I.
  • A veréb táplálja.
  • )] ясность, видела собственных отпрысков, бесконечной цепью в будущем продолжающих чудесный цикл жизни.
  • Mi a vereb látványa - A veréb is madár - | freax.hu - Mi a vereb látványa
  • Утихла.
  • Nézet mínusz
  • Они попросили молодежь выйти, чтобы можно было переговорить с глазу на глаз.

Egyszersmind ítélet alá bocsátja egy kutatási felfogás helyességének és eredményességének kérdését. Vagyis azok, akikkel szembeni számadásra kötelezettségét a szerző munkássága során mindig szem előtt tartotta. Aligha túlzunk ugyanis, amikor kijelentjük: az újkori fejlődés hatalmas vívmányai legvégső könyvlátás helyreállítása beütéssel azzal magyarázhatók, hogy a laikus társadalom belenőtt az intellektuális munkakörökbe, magához ragadta azokat, és a szellemi foglalatosságot világi célok szolgálatába állította.

Ez az összefonó- dottság különösen megnehezíti az Intellektualizmus klerikus és laikus szálai­ nak szétfejtését a távolabbi századokra vonatkozóan olyan területeken, ahol a gazdasági-társadalmi differenciálódás lassúbb üteme vontatottá és határo­ zatlanná tette a lalcizálódás egész folyamatát.

Ilyen területnek számíthatjuk Európa egész keleti felét s benne országunkat és annak erdélyi részét Is. Itt az általunk vizsgált korszakban a teljesen lalclzálódott rétegek mellett az Iskolázott világiak tekintélyes átmeneti csoportjai helyezkedtek el, elmosó­ dott határokkal könyvlátás helyreállítása beütéssel egyházi értelmiség Irányában.

Éppen ezért a tanult laiku­ soknak ezt a formálódóban lévő társadalmi rétegét csak jobb kifejezés híján nevezhetjük világinak és értelmiségnek. Ilyen meggondolás alapján az erdélyi feudális világi értelmiséghez tar­ tozónak tekintjük az intellektuális munkával hivatásszerűen foglalkozó vilá­ giak fokozatosan szaporodó csoportjait, könyvlátás helyreállítása beütéssel szerény legyen Is az az értel­ miségi munkakör, amelyet tagjai betöltenek.

== DIA Könyv ==

Az egyházi és a világi értelmiség közötti határvonal bizonytalansága következtében, társadalmi könyvlátás helyreállítása beütéssel alapján, e keretek között foglalkozunk mindazokkal, akik formailag ugyan még az ecclesiasticus statushoz tartoznak, valójában azonban már laikus Intellektuális munkaköröket töltenek be, érvé­ nyesülésük alapja a világi társadalom számára végzett tevékenység.

Ilyenek­ nek tekintjük a reformáció előtti időkben a politikai és diplomáciai szolgá­ latot végző klerikus értelmiségieket, a XVI. Ez a réteg alkotta az eleven kapcsot a magasabb képzettség hordozói és a legszélesebb laikus tömegek között, s ez biztosította, hogy a kialakuló vi­ lági intellektualizmus mind mélyebbre bocsáthassa gyökereit a társadalomba.

Mindezekből látható, hogy a feudalizmus alapvető osztályaihoz viszo­ nyítva, mindent összevéve sem túl népes az könyvlátás helyreállítása beütéssel társadalmi réteg, amely a XVIII. Könyvlátás helyreállítása beütéssel igen jelentős szerepet játszhatott művelődésünk történetében: kis száma ellenére is képes volt átalakító erjedést elindítani a haladás és a művelődés kérdéseivel szemben közömbös feudális társadalomban.

A laicizá- lódó értelmiségben jutott társadalmunk először olyan fogékony réteghez, amely alkalmasnak bizonyult a helyi és az általános európai fejlődés kapcsolatai kiszélesítésére és elmélyítésére. A kor nagy eszmeáramlatai iránt már egyházi értelmiségünk is fogékonyságot mutatott és közvetítőjükké vált, de termé­ szetesen csak a papi intellektualizmus szűk körei felé. Lalclzálódó értelmi­ ségünk azonban az új művelődési tartalmakat át is dolgozta, és ezzel a vilá­ giak szélesebb rétegei számára befogadhatóvá alakította.

E tevékenysége során a sajátos nemzeti művelődés kialakítója könyvlátás helyreállítása beütéssel. A tanult világiak csiszolták a beszélt népnyelvet irodalmivá, teremtették meg a nemzeti nyelvű irodalmat és tudományt.

Ök alkották azt a társadalmi környezetet, amelyben ez a fejlődés egyáltalában végbemehetett. A MÓDSZER Módszerünket, amellyel a világi értelmiség kialakulásának tisztázására évekkel ezelőtt Indított kutatásainkban célhoz jutni remélünk, országunk mű­ velődési múltja és az ebből következő sajátos forrásviszonyok határozták meg.

Mindenekelőtt számolnunk kellett azzal, hogy a bizáncl-szláv és a latin fejlődés együttélése következtében e témát nem lehet egységében megragad­ nunk. Előbb a részlet-fejlődéseket kell feltárnunk -ahhoz, hogy országos mé­ retekben való általánosításokra egyáltalában gondolhassunk.

Tudtuk, a laici- zálódás kezdeti szakaszai az egyházi intellektualizmusba nyúlnak vissza, és ezért kutatásainkat külön kell folytatni a görögkeleti és külön a latin fejlődés vonalán. E két párhuzamosan érvényesülő fejlődési vonal ugyanis különböző intellektualizmust, más-más írásbeliséget cirill és latin és ennek következmé­ nyeként eltérő forrásviszonyokat alakított ki.

Kutatásainkat azzal a meg­ gondolással kezdtük az erdélyi országrészben, hogy a jobban dokumentálható latin fejlődési vonal feltárása közben szerezzük meg a bizáncl-szláv keretek között végbement folyamatok tisztázásához is szükséges tapasztalatokat. E kutatások Erdély vonatkozásában való elkezdése mellett szólott külön­ ben az is, hogy e terület nem túlságosan nagy kiterjedésű, fejlődése egységes, forrásanyaga elég gazdag ahhoz, hogy segítségével finomabb részleteket szin­ tén megfigyelhessünk, de mégsem akkora, hogy ne lehetne valóban a teljes anyagot átfognunk kutatásainkban.

Uploaded by

Kapóra jött a Románia Szocialista Köz­ társaság Akadémiája keretében óta folytatott forrásközlő tevékenység is, melynek során a forrásanyag legrégibb állagai szinte a maguk teljességé­ ben rendre hozzáférhetővé válnak számunkra.

A görögkeleti kultúrájú lakosságot századokon át sújtó társadalmi és vallási elnyomás ugyanis ebben a tartományban a XVII. Ennek kö­ vetkeztében a világi értelmiség formálódása a XVII. Jóllehet az erdélyi forrásanyag rendkívül gazdag és legközelebb áll a latin művelődési területen megszokotthoz, az értelmiség laiclzálódásának folya­ matára mégsem nyújt kellő számú közvetlen adatot.

A XVI. A XII. Kódexeink azonban többnyire szabvá­ nyos liturgikus szövegek egyszerű másolatai. Az is hamarosan tisztázódott, hogy autochton írástudó-értelmiségi réteg az erdélyi latin írásbeliségnek elsősorban az okleveles ága mögött keresendő, mert könyvszükségletét a társadalom jó ideig főként kész kódexek vagy másolók importálása útján fedezte.

Kutatási módszereinket tehát ehhez a szinte kizárólagosan okleveles for­ rásanyaghoz kellett szabnunk. A laicizálódás távoli kezdeteit az írástörténet, diplomatika és hivataltörténet eredményeinek együttes felhasználásával igye­ keztünk tisztázni. Ebben az időben az írástudás, az íráshasználat és az írásos kultúra javaival való élés különíti el és fűzi össze külön értelmi­ ségi réteggé a tanult embereket mind az egyházi, mind pedig a világi feudális társadalmon belül.

Az írásbeliség sorsa azonban nyilvánvalóan nem független az őt hordozó társadalométól, hanem a látás minden duplája romlik egységben, szoros kölcsönhatások­ ban alakul. Egyik a másiknak tükörképe; az egyik vonatkozásában feltűnő új jelenségek valamilyen vetülete hamarosan észlelhető a másik oldalon is. Éppen ezért írásbeliségünk viszonyainak és termékeinek elemzésétől írástudó-értelmiségi rétegeink alakulásának megismerését is remél­ hettük.

Ezen az úton könyvlátás helyreállítása beütéssel, kutatásunk máris több szilárd ponttal rendelke­ zik. Az írásösszehasonlítás segítségével az erdélyi latin írásbeliséget kifejlesztő klerikus értelmiségről és ennek franciaországi Iskolázottságáról nyertünk ada­ tokat.

Ezt a munkát kívánja meg­ könnyíteni az intellektuális tevékenység kapcsán említett vagy tanultnak te­ kinthető személyekre vonatkozó minden előtti adat összegyűjtése. A legfontosabb kancelláriák és hivatalok működésének soron következő monografikus feldolgozásától a világi értelmiségünk alapelemét alkotó okle- veiező jogászságra vonatkozóan remélünk új és még pontosabb információ­ kat.

A hiteleshelyi és vajdai kancellária ugyanis nemcsak elhelyezkedési lehe­ tőségeket nyújtott a formálódó laikus értelmiség tagjai részére, hanem világi irányú továbbképzését is előmozdította. Reméljük, hogy e diplomatikai kutatások és az említett személyi nyilvántartás segítségével rekonstruált egyéni karriereken, sorsokon keresztül majd sikerül megállapítani a feudális írásbeliség fontosabb központjaiban for­ málódó laikus értelmiség életének és pályájának tipikus jegyeit.

A jogász- hivatalnokság fejlődésénél jóval nehezebb képet nyerni a XV. Ezen a ponton kapcsolódik be a laikus értelmiség problémájának kuta­ tásába az anyanyelvű írásbeliség, majd pedig az anyanyelvű irodalmiság kez­ deteinek vizsgálata. Az anyanyelvű íráshasználat mértéke és természete mindennél biztosabb tájékoztatást nyújt az Intellektualizmus lalcizálódásának fokáról.

Ettől fogva már nem a laikus értelmiségiek létének, számának és társadalmi súlyának bizonyítása áll kutatásunk előterében, hanem annak megfigyelése: miként ala­ kul e réteg művelődése és egész életformája a vlláglasodás irányába? Ennek érdekében a civilizáltabb élet, az intenzívebb szellemi munka és a művelődési igényesség fokozódásának jegyei közül mindenekelőtt a az életkorral összefüggő távollátás és rövidlátás alaku­ lásával kapcsolatos tényeket igyekeztünk kiaknázni.

Nem feledhető azonban el, hogy Erdély a latin művelődési terület peremén helyezkedett el. Itt, a fejlődés lassúbb üteme következtében, a könyv még a XVII. Aki ekkor Erdély­ ben tervszerűen gyűjtötte a könyvlátás helyreállítása beütéssel, nem rettent vissza az ezzel járó ko­ moly anyagi áldozatoktól és a távoli külföldről való beszerzés nehézségeitől, arról kutatásaink során minden esetben kiderült, hogy művelődési életünk alkotó és irányító szellemének vagy legalábbis korszerűbb, magasabb művelt­ ségű értelmiségi személynek tekinthetjük.

A török támadás ál­ landó veszélyében élő, folyamatosan szegényedő fejedelemség könyvlátás helyreállítása beütéssel álta­ lában nem a szép, hanem a számára valóban szükséges könyvekre áldozott.

Merész, izgalmas, egyedi koncepció volt, és az első évadról ezt írtam hajdanán : ez a legjobb dolog, ami a science fictionnel történt mostanában, bátor, kreatív, újszerű, és egyben egy szerelmes levél a fantasztikus irodalomhoz, valamint annak látványos demonstrációja, hogy miért éri meg sci-fit olvasni. És most itt a második évad, ami - talán a Covid miatt is - egy rövidebb, mindössze 8 epizódos félévaddal, továbbra is több ismert fantasztikus író művei közül is válogatva, ezúttal többek közt John Scalzi, Paolo Bacigalupi, Harlan Ellison, Neal Asher, J. Ballard történetei is megelevenednek. Az animációk továbbra is parádésak, még akkor is, ha ezúttal kevesebb animációs stúdióval dolgoztak, és bánatomra most nincs köztük a magyar Digic Pictures sem, akik pedig az első évad legprofibb animációját szállították.

Illetve az egykori olvasók reflexióiról, gondolkodásuk, állásfoglalásaik legbizalmasabb megnyilatkozásai felől nyújtanak olyan becses tájékoztatásokat, amilyeneket mi más forrásokból alig remélhetünk.

A könyvgyűjtés és a könyvtárak tör­ ténetének nyomozása nemcsak Intellektualizmusunk központjainak és nem­ egy méltatlanul elfeledett vezető egyéniségének felismerését tette lehetővé, hanem azt is, hogy jelentőségüket reálisan értékelhessük. Ezek lefolytatása azonban különlegesen nagy akadályokba üt­ közik. E pusztulás azonban — szerencsére — korántsem volt akkora méretű, miként azt eddig hittük.

July 1, 2021

Ez e k teljes művelődéstörténeti kiaknázására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az egykori fontosabb könyvtáraink összes meglévő darabjait felkutattuk és tanulmányozásukat jelenlegi jelzeteik jegyzékbe foglalása révén 14 biztosítottuk. Ez pedig, megfelelő possessor-nyilvántartások híján, csak úgy érhető el, ha az erdélyi könyvtárak előtt nyomtatott és kb, 40—50 ezer kötetnyi teljes anyagát darabról darabra átvizsgáljuk. E források összegyűjtése után azonban kide­ rült, hogy ezen az úton sem a legjelentősebb magángyűjteményekről, sem pedig a könyvkultúra mélységéről nem nyerhetünk biztos tájékoztatást.

A szellemi vezető réteg sokfelé könyvlátás helyreállítása beütéssel művelődési összeköttetései felől és az itteni intellektuális viszonyokról — a könyvek mellett — az erdélyi értelmiségieknek külföldi barátaikkal folytatott levelezésétől remélünk újabb felvilágosításokat. Kutatóink ugyanis ezt a számukra nehezen elérhető forrás- csoportot eddig meglehetősen kiaknázatlanul hagyták. A feudális korszak értelmiségi emberére azonban, a könyveken és szel­ lemi érdeklődésen kívül, a civilizált életvitelre való törekvés is jellemző.

Olvassa el is