A látássérülések közé tartozik

a látássérülések közé tartozik

A sérült szem mûködése a funkcionális látás meghatározása 5 Látótér 15 Távollátás hypermetropia, hyperopia 21 A funkcionális látás meghatározása 5 Egyéb alfunkciók 15 Asztigmatizmus 7 2.

A látássérülés a látássérült ember bemutatása 3 1. A látássérülés a látássérült ember bemutatása sugártest 1.

Навигация по записям

A szem két, 24 mm átmérôjû, gömb alakú, páros szerv. A szem különbözô részekbôl a látássérülések közé tartozik, amelyek a fényt közvetítik a legbelsô rétegéig a szemfenékre. Az agy után az emberi test legösszetettebb szerve a szem. A szem a szemgödörben orbita foglal helyet. A szemgödör a szem számára védelmet biztosít és helyet ad a hat külsô, szemmozgató izomnak, valamint a szembôl kilépô idegeknek és a szemet tápláló ereknek.

A szaruhártya biztosítja a szem törôerejének legnagyobb részét. A fénytörés a fény irányváltoztatása a szem törôközegein, pl. A szaruhártya óraüvegszerûen illeszkedik az ínhártyához sclera ld. Ínhártya alfejezet annak elülsô részeként fogható fel, s azzal közösen alkotja a szemgolyó belsejében található képletek védôburkát. Áttetszô, szabályos szerkezete teszi lehetôvé, hogy a védôburkon keresztül, mint egy ablakon át, a fény a szembe jusson. Sugártest corpus ciliare A sugártest a szemlencse alakváltozását irányító kicsiny izom a szemben, amely lehetôvé teszi annak gyors fókuszváltását a távoli, közepes távolságban lévô és közeli tárgyak között.

a látássérülések közé tartozik

A sugártestnek a szem belsô nyomását szabályozó szerepe is van, mert hámja termeli a csarnokvizet l. A csarnokvizet a sugártest termeli, amely a hátsó csarnokon, pupillán keresztül jut az elülsô csarnokba és a csarnokzugban vezetôdik el Írisz szivárványhártya A szem pupillát körülvevô, színes része, amely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza.

Pigmenttartalma határozza meg a szem színét. A közepén található kerek nyílás pupilla nagysága az írisben lévô izmok mûködésétôl függ.

a látássérülések közé tartozik

Pupilla szembogár Változó mérete szabályozza a szem belsejébe jutó fény mennyiségét. A fényképezôgép blendéjéhez hasonlítható a mûködése. A szemgolyóba tekintve fekete körnek látszik ÁBRA A tökéletes fénytöréssel alkotott kép a retinán Szemlencse a látássérülések közé tartozik Egy kis lencseformájú struktúra a szemben, amely a fényt a retinára fókuszálja.

A pupilla mögött helyezkedik el, áttetszô, alaknyújtásával, domborításával képes fénytörô erejét változtatni, ezzel különbözô távolságban lévô tárgyakról is éles képet vetít a retinára. Üvegtest corpus vitreum A szemlencse mögött található.

A szem hátsó részét teljesen kitöltô, retinához tapadó, áttetszô képlet, melynek igen magas a víztartalma. Nemcsak a fényt juttatja a retináig, hanem a szemgolyó burkának is ez ad belsô támasztékot. Retina ideghártya, látóhártya, recehártya Az ideghártya tartalmazza azokat az érzékelôsejteket csapok és pálcikákamelyek képesek a fényingert elektromos ingerületté átalakítani.

Egyéb idegelemeiben elkezdôdik az idegi jelek feldolgozása is, még mielôtt azok a látópályán keresztül az agy látóközpontjába jutnak. Pigmentrétege szabályozza a fénysugarak érzékelôsejtekben történô elnyelôdésének mértékét. Tehát a retina funkciójában hasonló, bár mégis több annál, mint ahogy a fényképezôgépben a fényérzékeny film mûködik. A retinán keletkezett képet a a látássérülések közé tartozik tovább vezeti ingerületként azokba a különbözô agyi központokba, melyek részt vesznek a látásban.

A retina sejtjei, részei az alábbiak CSAPOK A csapok olyan fényérzékelô receptorsejtek, amelyek a világosban látást teszik lehetôvé, továbbá az éleslátásért és a színlátásért felelôsek. Ez utóbbitól származik elnevezésük is: a vörös, a zöld és a kék csapok a nevüknek megfelelô hullámhosszúságú, ún. A többi ún. Az emberi retina millió csapot tartalmaz. Alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkeznek, mint a csapok, így sötétben csak ezek mûködnek, de nem érzékelik a különbséget a színek között, és nem képesek a tárgyak részleteinek és körvonalainak éles megkülönböztetésére.

Az emberi retina millió pálcikát tartalmaz. A retina szélei felé haladva a pálcikák dominanciája figyelhetô meg. Nevét a benne nagy mennyiségben jelenlévô sárga pigment miatt kapta.

Jelenlegi hely

Csak csapot tartalmaz. A szemüveg nélkül is jól látó emberek szemében a végtelenbôl 5,0 m-nél nagyobb távolság érkezô párhuzamos sugarak a sárgafoltban egyesülnek. A látássérülés a látássérült ember bemutatása 4 5 VAKFOLT A vakfolt a papilla, látóidegfô : a retinának az a területe, amely nem érzékeli a fényt, mert nem tartalmaz csapokat és pálcikákat, csak információszállító idegrostokat.

Ez a látóideg kezdete, ezért látóidegfônek is nevezzük. Itt lép be a szembe a retina egyik legfontosabb tápláló artériája, és lép ki az ennek megfelelô véna. A retina ugyan a szembe kívülrôl befelé haladva a a látássérülések közé tartozik, szemfenéken található réteg, ámde nem a szem külsô határoló rétege.

A retinát a szemgolyó külsô burkai fedik külsô héjszerûen, vagyis a retina alatt az érhártya és azon az ínhártya fekszik. Kívülrôl borítja az egész retinát, ilymódon a szemgolyó falának középsô rétegét képezi. A szervezet legsûrûbb kapillárisfonatát tartalmazza, s ez lehetôvé teszi, hogy a már említett látóidegfôn át történô vérellátáson kívül a látóideghártya másik igen fontos tápláló érhálózatává váljék.

Ellenálló védôréteget hoz létre a retina és az azt borító érhártya körül, s így a látássérülések közé tartozik szemgolyó falának legkülsô rétegét képezi.

A sugártest mûködésének köszönhetôen képes elülsô és hátsó felszínének domborúságát, s ezáltal fókuszáló képességét megnövelni. Így teszi lehetôvé az éles kép létrejöttét. Konvergencia A konvergencia a sztereolátást teszi lehetôvé a szemgolyók mozgása révén, amelyet a hat külsô szemizom végez. A két szem mindig oly módon helyezkedik el, hogy a két retina sárgafoltjában ugyanaz a külsô pont tárgypont ábrázolódik.

A szemek egymás felé fordulásának, a konvergenciának a foka annál nagyobb, minél közelebbi tárgyra tekintünk.

Látásélesség A szem részlet- és alak-megkülönböztetô képességét jelzô érték, amelynek meghatározásához egy adott távolságból még éppen beazonosítható legkisebb tárgy képét használják távolra általában 5 m, közelre általában 40 cm.

Látótér Az elôre tekintéskor a két szemmel egyszerre belátott terület. Az emberi látótér a szemtengelyhez viszonyítva általában 90 -ig terjed kifelé, 55 -ig befelé, 60 ig felfelé és 70 -ig lefelé. Egyéb alfunkciók A fényadaptáció sötét adaptáció, kontrasztérzékenység, színlátás, a látássérülések közé tartozik ill. A látás A látás A látás prioritását a többi érzékelési funkcióval szemben a pszichológus, a biológus szakember és a laikus egyaránt vitathatatlannak tartja.

A környezô valóság megítéléséhez a legközvetlenebb teljes és szimultán felfogható információt a látás szolgáltatja. A megismerési folyamatban szerepet játszó további érzékelési fajták a mozgási kinesztetikusaz egyensúlyi, a tapintási taktilisa hallási, valamint a szaglási és ízlelési érzékelés a látással sajátos módon integrálódva alakítják ki a bennünket körülvevô tér, külvilág képzetét.

Az ember egy adott helyzetben, a helyzetnek megfelelô, adaptív, céljaival és érdekeivel egybeesô viselkedéséhez elsôsorban az szükséges, hogy az érzékszervek épek legyenek, zavartalanul mûködjenek. A látás mechanizmusát még mindig nem ismerjük eléggé, noha a tudomány és technológia fejlôdése új utakat nyit az anatómia, élettan, pszichofiziológia és pszichológia, kognitív idegtudomány, orvostudomány, szemészet, neuroop hthalmológia stb.

Nyilvánvaló, hogy a látáshoz elôször a szem korábban ismertetett min den struktúrájának épségére, ingerület-felvételre alkalmas állapotára van szük ség. Az ép szem elegendô a nézéshez, azon ban nem elegendô feltétel a látáshoz. A késôbbiekben erre utalni fogunk, hiszen a fordítottja is igaz: A a látássérülések közé tartozik szem látásának optimális kihasználása, a hétköznapokban jó környezeti feltételek és megfelelô segédeszközök alkalmazásával, fejlesztés, tanulás hatására az életminôség szempontjából hallatlanul jelentôs.

A kutatók nem ismerik még pontosan, milyen mértékben dolgozzák fel a retina receptorsejtjei az ingert és mekkora a központi struktúrák szerepe a tényleges látásélményben. A tudomány érdeklôdését pontosan az köti le, hogy meddig történik meg a feldolgozás a szemben, és mikortól válik agyi tevékenységgé.

  • Gyermekek látásromlásának okai. a látássérülés osztályozása
  • A látássérülés fogalma
  • Éppen ezért érdemes őszintén megkérdezni a hallgatót, hogy ő erről hogyan gondolkodik, és a további kommunikációban ezt figyelembe venni.
  • Mennyi látás állítható helyre

Mivel adott helyszínen több szemlélô mást és mást láthat egyazon ingeregyüttesbôl, ezért vitathatatlan a hozzátett érték, vagyis az agyi, pszichikus történés jelentôsége. Ezért nélkülözhetetlen a látáshoz az ingerület vezetésében szerepet játszó látópálya és az agyi területek épsége, egészséges mûködése is.

a látássérülések közé tartozik

A nézésben elsôsorban az érés, a látásban a tanulás szerepe hangsúlyozódik. Látásunk születésünkkor éretlenül mûködik. Az elsô életévben hihetetlenül sokat változik, fejlôdik, de még a A fejlôdés során a tapasztalatok hatására végbemenô tanulás következtében egyénivé válik a látás. A tanulási folyamat hatására differenciált mûködés jön létre. Megfigyelhetôk az átlaghoz viszonyított extrém teljesítmények, melyek az egyén élethelyzetébôl adódó különleges tapasztalatokkal magyarázhatók.

Egyedinek számító teljesítmény jöhet létre pl. A jellemzôen ebbe a tartományba esô tárgyak a könyvek, újságok és gyógyszeres üvegek.

Jellemzôen ebben a látássérülések közé tartozik köztes tartományban látható a számítógép képernyôje és a mûszerfal az autóban, a televízió, a szoba ajtaja. Távoli látás A szemünktôl 2,13 m-re, vagy ennél távolabb esô tárgyakra vonatkozik. A távoli látás tartományába jellemzôen a közlekedési táblák, utca névtáblák, intézménynevek, hirdetôtáblák tartoznak.

Az összetettebb látásfunkciók Fényadaptáció Sötétadaptáció A pszichológia a szem fényváltozáshoz való alkalmazkodását a fényrôl sötétebb helyre érkezéskor sötétadaptációnak nevezi, fordított helyzetben pedig fényadaptációnak. Mindkét adaptációs folyamat idôt vesz igénybe. Színlátás A fény hullámhossza a látássérülések közé tartozik meg azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek színárnyalat élünk meg. Két további tényezô a világosság, ami a felfogott fény mennyiségére, intenzitására utal és a telítettség, a szín élénksége, gazdagsága.

A színárnyalat, a szín világossága és a szín telítettsége a fény fizikai jellemzôi alapján keletkezô élmények, amely színélményhez azonban az agy még rendkívül sokat tesz hozzá. A színek érzékelésére a retina szintjén a csapok képesek.

a látássérülések közé tartozik

Kontrasztérzékenység A szem azon képessége, hogy megkülönböztessen egy tárgyat annak hátterétôl. Többféle magyarázat is létezik e két tulajdonság kombi nált észlelésének magyarázatára: a Gestalt-pszi chológia közelség, hasonlóság, zártság, szimmetria, közös mozgás mentén és a tulajdonságdetektorok elmélet. A min tá zat felismerés is két fô elméletcsoportból áll: templátegyeztetés pl.

A tulajdonságegyeztetés magyarázat azt mondja, hogy az emlékezetünkben rögzített tulajdonságokkal vetjük össze a látott tárgy tulajdonságait felismeréskor.

Konstancia állandóság Észlelésünkben a tárgyak állandó jellemzô tulajdonságokkal jelennek meg. Egyszerûen kifejezve ez azt jelenti, hogy ugyanazt látjuk akkor is, ha a tényleges inger és az érzékelése megváltozik. Ismerünk szín- nagyság- alak- és világosságkonstanciát. Példa a nagyságkonstanciára, hogy egy szemünkhöz köze ledô tárgy nagyságát egyformának látjuk akkor a látássérülések közé tartozik, ha a retinán közben a kép mérete változik.

Az alakkonstancia példája, hogy bármely irányból is látom az autómat, tudom, hogy ez ugyanaz a kocsi, bár a képek, amelyek közben a reti nára vetülnek, nem egyformák. A világosságkonstanciára példa, hogy a tárgy észlelt világossága nem változik akkor sem, ha a róla visszavert fény mennyisége jelentôsen nô vagy csökken. A színkonstancia azt jelenti, hogy a tárgyakat különbözô fényforrások esetén is nagyjából azonos színûnek érzékeljük, pl.

Mélységészlelés A mélységészlelés jelentôsége a lokalizációban, a tárgy helyének megállapításában rejlik. Minden mozgás, tevékenység kivitelezéséhez mélységi ítéleteket kell hoznunk a lépcsôhöz érkezés sebessége, a tárgyért nyúlás, stb.

a látássérülések közé tartozik

Ehhez a szemünk úgynevezett szemmozgásos jelzômozdulatokat végez, amelyek a korábban már említett akkomodáció a látássérülések közé tartozik konvergencia révén jönnek létre.

A konvergencia és az akkomodáció során az izmok a tárgy távolságára utaló jelzéseket küldenek az agyba. Alakészlelés Az alakészlelés célja meghatározni, hogy milyen tárgyat észlelünk. Az alakészlelés a formák és mintázatok észlelésébôl áll, szoros összefüggésben a formaészleléssel: egy tárgy formáját ugyanis mérete és alakja együttesen határozza meg.

Mozgásészlelés Ez a funkció a körülöttünk zajló tárgyak, személyek mozgásának érzékelését szolgálja. Dúll A. Pléh C. Gross kiemelkedô látáskutatót, akinek ve zetô szerepe volt az agykéreg sejtszintû feltárásában. Gross, G felismerte, hogy a látásban az agykéregnek nem csupán a tarkólebenyi területe játszik szerepet, hanem számos egyéb területe, fôként a halántéklebeny.

Kovács G. A mozgás érzékelése például egészen alacsony látásteljesítmény mellett is megtartott, pedig észlelése nem az elsô funkciók közt fejlôdik ki, és nem, vagy nem csak az elsôdleges kapu módszer látásmód kötött készség. Csibra G. Ezt a szubjektív komponenst nevezzük igazából a köznyelvben látásnak. A látórendszer különbözô részein kódolt vizuális a látássérülések közé tartozik csak egy része válik tudatossá, olyan élménnyé, amirôl be tudunk számolni.

Úgy tûnik, írja Kovács G. A tudati mûködést jól illusztráló jelenség a kétértelmû ábrák észlelése. Ezekben az ábráknak az észlelés során a laikusok számára is könnyen megfigyelhetô élmény, hogyan befolyásolja tudatunk a kétféle kép retina műtét utáni gyógyulás és a köztük való váltást.

Ilyen a látássérülések közé tartozik ismert alak-háttér észlelésen alapuló ábra a váza-arcok ábrája Rubin serleg. Egyszerre csak egy képet látunk, de ha a képek között másodpercenként váltunk, hol a fehér serleget, hol a két fekete profilt észleljük.

Az alak-háttér közötti váltás jelenséget fmri vizsgálattal követve a kutatók azt tapasztalták, hogy számos agyterület aktiválódott. Ezt úgy magyarázták, hogy ezeknek a magasrendû területeknek az aktivizálódása már nem egyszerûen a látásból, vagyis a kép fizikai tulajdonságaiból ered, hanem a kép tudatosulása befolyásolja mûködésüket.

Az alak-háttér megkülönböztetés a látássérülés szempontjából nagyon jelentôs funkció. Gulyás G. A vakfoltnak nevezett retina területen nincsenek érzôsejtek, tehát nem alakul ki a látott tárgyról kép ezen a retinális lehessen. A retinakép hiányát azonban nem érzékeljük, vagyis tudatosan nem látjuk a tárgyak retinális képében a hiányt, a fekete lyukat. Alkalmas arra, hogy valamilyen feladat, pl.

Segítségükkel közelebb kerültünk annak felismeréséhez, hogy a sérült szem mûködése is meglehetôsen szerteágazó és bonyolult tanulási folyamatok eredményeként a megértés határát súrolva meglepôen eredményes látáshoz vezethet. A populáció bemutatása A populáció bemutatása A látássérülés esetében átélt pszichés veszteség és praktikus akadályozottság az életet alapvetôen meghatározza.

A látásveszteség bármilyen mértékû is az életminôséget súlyosan, alapjaiban befolyásolja. Ennek oka nagyrészt környezeti tényezôkön múlik, az eszközök, épületek, jármûvek, stb.

Ennek egyik alapja lehet a vakon eltöltött idô mennyiségének az élethosszra vetített hossza. Másik oka, hogy a veleszületett vakság elôfordulása ténylegesen ritka. A szerzett látássérülések száma azonban jelentôs, különösen, ha az 50 évesnél idôsebb lakosságban vizsgáljuk az elôfordulást. A veleszületett eseteket kiegészítve a késôbb kialakult látássérülések számával, a látássérülés mégsem nevezhetô ritka betegségnek, fogyatékosságnak.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a WHO adatok a honlapon érhetôk el statisztikai adatai is világosan mutatják, hogy a látássérülés késôbbi életkorban szerzett formája tipikusan gyakran fordul elô az élet utolsó harmadában. Az életkor növekedtével együtt nô annak kockázata, hogy valamilyen betegség következtében romlani kezd a látásunk. A év fölötti személyek esetén ez a kockázat drámaian megnövekszik, hiszen a természetes élettani hanyatlás nem csak a hallás romlásában, a mozgásbeli korlátozottságban, hanem a kívülrôl kevésbé feltûnô látási mûködésben is jelentkezik.

Рубрика: Látvány művész szemüveg

Minél magasabb a várható élettartam egy népességben, annál valószínûbb a látás különbözô mértékû zavaraival élôk számának növekedése is. A jóléti társadalmakra és régiónkba tartozó országokra is jellemzô ez a folyamat. Fenti érvelés alapján tehát bátran állíthatjuk, hogy a látássérülés gyakori fogyatékosságnak tekinthetô.

Olvassa el is