Milyen vírus látható, Koronavírus kisokos

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust Origo Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít.

Tartalomjegyzék

A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták. A tudósok az új kórokozó, valamint rokonainak nyilvánosan kutatható genom szekvenciáját elemezték, és azt találták, hogy a SARS-CoV-2 nem egy mesterséges vírus, hanem a természet produktuma.

Nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból dolgoztak A koronavírusok családjának számos képviselője van, egyes tagjai csupán enyhe náthát okoznak, míg más képviselői életveszélyessé váló tüdőgyulladást is képesek kiváltani, sajnos a SARS-CoV-2 az utóbbiak táborát erősíti. A cikk írásának pillanatában a fertőzöttek száma elérte aa halottaké a főt.

a látás helyreállítása szemgyakorlatokkal

A járvány kirobbanását követően a kínai tudósok nekiláttak, hogy feltérképezzék a vírus genetikai állományát, a munka végeztével az adatokat azonnal nyilvánossá tették.

Ezekből a genetikai információkból próbálta Kristian Andersen mikrobiológus Scripps Research és kutatócsoportja kideríteni, honnan érkezhetett a SARS-CoV-2, és milyen folyamatok vezettek kifejlődéséhez. Andersen a vírus "koronáját" vette alaposabban szemügyre, vagyis azoknak milyen vírus látható fehérjetüskéknek a genetikai tervrajzát tanulmányozta, amikkel a kórokozó bejut a gazdasejtekbe; receptorkötő doménje RBDvalamint hasítási helye különösen sokat elárult eredetéről.

Előbbivel a vírus "megkapaszkodik" a sejtben, utóbbit pedig a bejutásra használja.

Miért van szükség egyáltalán tesztelésre? A diagnosztika háttere

Az új koronavírus elektronmikroszkópos képe. A fehérjetüskék tulajdonképpen annyira eredményesen kötődtek a humán gazdasejthez, hogy azok a kutatók szerint csak természetes evolúcióval jöhettek létre.

látásvizsgálat vk

Különböző nézőpontok másik tényező, ami kizárja a laboratóriumi eredetet, a vírus molekuláris struktúrája. Amennyiben egy mesterségesen létrehozott kórokozóról lenne szó, ez a szerkezet hasonlítana valamelyik korábbi vírus molekuláris vázára.

Andersenék szerint azonban a SARS-CoV-2 szerkezete egyedi az emberi patogének között, és leginkább a denevérekben, tobzoskákban jelen lévő vírusok struktúráira emlékeztet. A kutató két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel.

A vírusról Általánosságban a koronavírusról A koronavírusok a nevüket az elektronmikroszkóppal látható, koronára emlékeztető, felszíni kitüremkedéseik alapján kapott koronavírus törzsek alapvetően az állatoknál fordulnak elő, némelyik azonban képes az emberben is fertőzést okozni. Az as évektől ismert kórokozóként ismert koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek. Mára a világ számos országában okoz megbetegedéseket. Terjedése A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre. Ezen kívül a fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerülhet, ami aztán az archoz, szájhoz, orrhoz érintve bejuthat a szervezetbe.

Az egyik szerint az új koronavírus fehérjetüskéje — pontosabban annak RBD-je és hasító helye - már az eredeti gazdaállatban úgy mutálódott, hogy képessé vált a humán sejtekhez kötődni. Ebben a helyzetben elég volt milyen vírus látható kapcsolatba kerülni a vírust hordozó állattal, és a kórokozó máris robbanásszerű gyorsasággal terjedni tudott az emberek között, újabb mutációra nem volt szüksége.

Jelenleg annyi biztos, hogy a SARS-CoV-2 eredeti gazdaállata a denevér volt, kellett lennie viszont egy köztes gazdának és ez lehetett a tobzoskaami átadta a vírust az embernek. A másik lehetséges forgatókönyv szerint a vírusnak egy "ártalmatlan" változata került az emberbe, és ott mutálódhatott.

szórakozás a látás kedvéért

A hasítási hely — ami egyébként nagyon emlékeztet a madárinfluenza vírusának hasítóhelyére — szintén mutálódhatott emberben. Kisebb az esély egy újabb pandémiára, ha a kórokozó bennünk változott meg.

Olvassa el is