Az áruló jövőképe
Young Az áruló jövőképe Rojik Tamás tavaly megjelent regényének, a Szárazságnak végre megérkezett a folytatása!
- Megérkezett az Árulás!
- Kérdőív kutatja a lakók jövőképét – február végéig lehet válaszolni a Mátrai Erőműről
Az Árulás még mélyebben megismertet bennünket a es évek Magyarországával, ezúttal társadalmi berendezkedésre és az egyenlőtlenség kérdésére fókuszálva. Kattints és mindent elmesélünk róla!
A climate fiction viszonylag friss műfaj, amit a klímaváltozás fenyegető közelsége hívott életre. Ahogy egyre kézzelfoghatóbb a válság, az alkotók az áruló jövőképe is egyre inkább mozgatja, hogyan alakul majd az emberiség jövője.
Ezek a disztópiák nem csak izgalmas regények, nagyon fontos üzenetük is van: elgondolkodtatják az olvasót, felhívják a figyelmet arra, mi vár ránk, ha a jelenlegi életmódunkon nem nem változtatunk. Ebből a pillanatból nőtte ki magát lassan az egész szöveg.
A es évek Budapestjén az élet merőben más, mint napjainkban: a friss élelmiszer szinte megfizethetetlen, a vízhasználat súlyosan korlátozva van az állam által, az emberek egymástól szeparáltan élnek. Az első kötetben a teljes vízhiány okoz anarchiát, ami miatt főszereplőinknek, Daninak és Anikónak menekülnie kell. Tedd kosárba itt az új részt! Szárazság hatalmas sikert aratott az olvasók körében, hiszen egy olyan jövőképet kezdett kibontogatni, ami egyszerre nyomasztó és hihetetlenül lebilincselő.
Semmilyen lehetőségét sem látta egy olyan rendszerrel való bármiféle együttműködésnek, amely kollektivista jellegű volt és belső logikájából következően nem tartotta értéknek az individualitást. Ugyanez játszott többek között abban is szerepet, hogy Márai a nemzeti szocialista vagy éppen a fasiszta eszméket — még mielőtt azok embertelensége sokak számára nyilvánvalóvá vált — határozottan elutasította. Személye ugyanakkor népszerűsége miatt a kialakuló szocialista rendszer számára valószínűleg megkerülhetetlen volt.
A szerző olyan aprólékosan, minden részletre kiterjedően, bátran és kreatívan nyúlt a témához, hogy egyértelmű volt: ebben a történetben bőven van még egy kötetre való izgalom. És a hosszú bevezető után végre rátérhetünk a második részre, az Árulásraami méltó folytatása az első kötetnek. Itt beleolvashatsz!
Albert Bourla, a Pfizer elnök-vezérigazgatója 2020 végén arról, miért nem oltatta be még magát 2/1.
Az Árulás a vízhiány okozta krízis utáni időszakban indul, amikor úgy tűnik, az élet végre visszatért a megszokott kerékvágásba, a hullámok elcsitultak. A két kamasz, Dani és Anikó élete azonban nem sokkal könnyebb: pontosan tisztában vannak a propagandagépezet működésével, így alig akad egy-egy lopott pillanat, amikor nyíltan tudnak beszélni egymással anélkül, hogy folyamatos megfigyelés alatt állnának.
Az állam frissen bevezetett kötelező honvédelmi képzése is aggasztó, de ezzel egy időben a peremkerületekbe szorult emberek mozgolódásáról is keringenek hírek: egyre inkább megelégelik, hogy a társadalomból kilökve élnek és változást akarnak. Rojik Tamás ismét nagyon fontos kérdéseket feszeget: a perifériára szorult, jogfosztottként élő emberek sorsát, az állam hatalmát az emberek gondolkodása felett, de természetesen a klímaváltozás kérdése továbbra is központi szerepet kap.
Kereső A legaljasabb támadófegyver Ha egy nemzetet támadnak, a társadalom nem tehet mást, mint összezár, és védi a hont. Aki viszont az ellenséget segíti válság idején, az nemzetárulóvá válik még akkor is, ha saját maga ezt nem így gondolja. De nem lehet túlélni a belső hazaárulást.
