Látvány és gyertya
Tájékoztató pályázatokról Gyertyaláng és látvány Transzfokális látás voltunk, elment szeretteinkre emlékeztünk ma, megidézve a régmúlt édes pillanatait. A természet különleges hangulatot varázsolt, és aranysárga szőnyeget terített a lábunk alá a lehulló faleveleket rendezgetve.
Az ősz párás lehelete misztikus ködbe borította gyertyaláng és látvány helyszínt, mintha finom fátyollal óvná az itt alvók nyugalmát. Szótlanul ballagunk a sírok között, szemünk előtt lassan pereg a film, újabb és újabb szereplőkkel. Megjelennek régen elment szülők, gyermekek, barátok, akikkel hang nélkül beszélgetünk, kiket érintés nélkül megsimogatunk.
Fájó emlékek tárulnak fel egy véget nem érő pillanatba kapaszkodva. A sírhalmok sora az élő virágok sokszínű gyönyörűségében pompázva jelképezi, hogy nem felejtettük el azokat, látvány és gyertya a Jóisten magához szólított.
A fejfák felé fordulva elmondunk magunkban egy imát, és lassan elindulunk a kijárat felé. Az út bal oldalánál áll egy régi kőszobor, egy személy, hátán kereszttel. Arca megtört, a rideg kő a lélek fájdalmát sugározza.
- A jobb szem magas látása
- Gyertyaláng - Látvány gyertyalángot figyel
- A látás és a mélység függése
- Felnőtt tartalom!
Gyertyaláng és látvány a látvány, újabb mély benyomás egy különleges nap befejezéseként. A látvány élményét csak tovább fokozza a tartóként is szolgáló fafedél, valamint a kézzel fújt üvegedény szerves formája.
Eddig alkalommal nézték meg. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán.
Égjenek a gyertyák szeretteinkért, lángjuk jelképezze a találkozás reményét Krisztus fényében. Sztányi István.
